Gosau, a legnagyobb kedvenc

Gosau
Gosausee (Fotó: GZs)

Gosau vidékének lakói a Gosingerek többek között arról híresek, hogy lovakat tartanak. Eredetileg a só lepárlásához használt fa szállításához kellettek a lovak, de ma már ezt árammal oldják meg. Mindezek ellenére a lovak szeretete megmaradt, és tavasszal a tehenekkel együtt viszik fel őket az alm-ra, az alpesi legelőre, hogy szabadon futkározhassanak.

Gosau a geológusok között világhírű ammonit lelőhelyként ismert. Egy kis szerencsével bárki találhat megkövesedett csigát, kagylót vagy korallt, mely errefelé nagy számban fordul elő. Emiatt azt gondolják, hogy sokmillió évvel ezelőtt a Gosau-medence különösen gazdag élővilággal rendelkező lagúna volt. Ennek a lagúnának két maradványa ma a két Gosausee. Az elülső Gosausee-től (Vordere Gosausee) jó kilátás nyílik a Dachsteinre, a naplemente különösen szép. A hátsó Gosausee (Hintere Gosausee) élettelen, és kevésbé hívogató. A nagy hegy itt már nagyon közel van, és néha  egy-egy szikla legörög a mélybe. Van egy monda erről a tóról, mely valószínűleg még abból az időből származik, amikor az Ausztriában elsőként protestánssá lett Gosauiakat hitük miatt üldözni kezdték. Az ellenreformáció ellen harcoló Gosauiakat fekete lovasok kergették a hátsó Gosausee jegére, de a lovak súlya alatt megrepedt a jég, és a feketeruhás üldözők mind a tóba vesztek. A legenda szerint azóta vannak a Gosausee-ben fekete hátú kis halak, melyeket ma is “fekete lovas”-nak (Schwarzreiter) hívnak.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük